Három középiskola egyesülésével létrejött komplex intézményünk 2011. szeptember 01. óta új néven működik. Iskolánk MÁNDY IVÁN írói hitvallásához igazodva, a Kossuth-díjas művész nevét vette fel.

 "Mándy írásainak világát, hangulatát meghatározta a környezet, amelyben élt: a VIII. kerületi Teleki és Mátyás tér környéke, a kisemberek, a lecsúszottak, a társadalom elesettjeinek kisvilága. Novelláiban a Külső-Józsefváros sajátos emberközössége nyüzsög: bódésok, cigányok, vagányok; magányosak és kiszolgáltatottak, emberi kapcsolatokra, szeretetre vágyók. Első, önéletrajzi ihletésű regényeiben (Francia kulcs és A huszonegyedik utca ) a gyerekkori tapasztalatok, emlékek ötvöződnek regénnyé: a nagyvárosi miliő, a kétes egzisztenciák, lődörgők, feltörekvők tarka világa egy kamaszfiú tudatán átszűrve jelenik meg."

 

Mándy Iván 1918. december 23-án született Budapesten. Apja Mándy Gyula hírlapíró volt, aki vidéki polgári család sarjaként érkezett a századfordulós Budapestre, tele nagyratörő tervekkel. A szülők válása után a hatéves Mándy a bohém, hányatott életet élő apával maradt, s korán megismerte az otthontalanságot, az olcsó szállodák, kávéházak és kis mozik világát. A budapesti Lónyay utcai gimnáziumban, majd a Madách Gimnáziumban tanult, az ötödik osztályból azonban kimaradt, s tanulmányait sohasem fejezte be.

Tizenöt éves korától írt rendszeresen, első kritikusa az édesapja volt. Első novellája 1937-ben a Magyarság című lapban jelent meg. Ettől kezdve folyamatosan jelentek meg írásai.

A háború alatt a katonai szolgálattól sikerült megmenekülnie, ezidőtájt sporttudósítóként működött. A háború után az akkor induló Újhold című folyóirat gárdájához csatlakozott, néhány számot társszerkesztőként is jegyzett.

1949 után Mándy előtt is bezárultak a publikálási lehetőségek, az irodalmat egyre szigorúbban felügyelő politikai hatalom korlátozta az Ő művészi tevékenységét is. Az író ezekben az években a Magyar Rádió számára készített dramaturgiákat, gyerek-hangjátékokat, s a Népművelési Intézet munkatársaként vidéken tartott irodalmi előadásokat.

1954-től Mándy szabadfoglalkozású író volt, hivatalt, állást nem vállalt. 1971-ben megnősült, felesége Simon Judit orvosnő, aki védett, békés otthont teremtett az írónak az otthontalanság évtizedei után.

 Mándy a rendszerváltás után sem csatlakozott egyetlen politikai erőhöz sem, tisztségei azonban megsokasodtak. 1989-től a Holmi című folyóirat szerkesztőbizottsági tagja, 1991-től a budapesti magisztrátus, 1992-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

 1995. október 6-án Budapesten hunyt el.    

(Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum - Digitális Akadémia)

 

 Még életében megjelent kötetei

• 1943. A csőszház (kisregény)
• 1944. Az enyedi diák (ifjúsági regény)

• 1948. Francia kulcs (kisregény)
• 1948. A huszonegyedik utca (önéletrajzi regény)
• 1949. Vendégek a palackban (elbeszélések)
• 1955. Egy festő ifjúsága. Barabás Miklós diákévei (ifjúsági regény)
• 1956. Csutak és a többiek (vígjáték)
• 1957. Csutak színre lép (ifjúsági regény)
• 1957. Idegen szobák (novellák)
• 1959. Fatulya feleségei (kisregény)
• 1959. Csutak és a szürke ló (ifjúsági regény)
• 1960. Mélyvíz (musical)
• 1961. Csutak a mikrofon előtt (ifjúsági regény)
• 1963. A pálya szélén (regény)
• 1965. Robin Hood (ifjúsági regény)
• 1965. A locsolókocsi (regény)
• 1965. Az ördög konyhája (novellák)
• 1966. Séta a ház körül (elbeszélések, dokumentumjátékok)
• 1967. Régi idők mozija (novellafüzér)
• 1968. Csutak és Gyáva Dezső (ifjúsági regény)
• 1969. Egyérintő (válogatott novellák)
• 1970. Előadók, társszerzők. 1950–1952. (novellák)
• 1970. Mi van Verával? (regény)
• 1971. Egy ember álma (kisregény)
• 1972. Mi az, öreg? (novellafüzér)
• 1974. Fél hat felé (novellák)
• 1974. Tribünök árnyéka (novellák)
• 1975. Zsámboky mozija. A családtag (regény)
• 1977. Álom a színházról (regény)
• 1977. Arnold, a bálnavadász (ifjúsági regény)
• 1977. Lány az uszodából (novellák)
• 1979. A trafik (regény)
• 1980. A bútorok (kisregény)
• 1981. A villamos (kisregény)
• 1981. Ha köztünk vagy, Holman Endre (hangjáték)
• 1981. Tájak, az én tájaim (elbeszélések, kisregények)
• 1983. Átkelés (elbeszélések)
• 1983. Mit akarhat egy író? (válogatott novellák)
• 1984. Lélegzetvétel nélkül (gyűjteményes kötet: Vendégek a palackban, 1949.; Idegen szobák, 1957.; Az ördög konyhája, 1965.)
• 1984. Strandok, uszodák (kisregény)
• 1986. Magukra maradtak (kisregény)
• 1989. Önéletrajz (novellák, rádiójátékok)
• 1992. Huzatban (novellák)
• 1992. Tépett füzetlapok (válogatott novellák)
• 1994. Budapesti legendák (elbeszélések)

Posztumusz

• 1996. A légyvadász (novellák)
• 1998. A pálya elején. Az első novellák (1942–1944)

Forgatókönyvíróként

• Csutak és a szürke ló (1961)
• Ketten haltak meg (1966)
• 7 kérdés a szerelemről (és 3 alkérdés) (1969)
• Sziget a szárazföldön (1969)
• Lányarcok tükörben (1972)
• Régi idők focija (1973)
• A locsolókocsi (1974)
• Csutak a mikrofon előtt (1977)
• Szabadíts meg a gonosztól (1979)

Színészként

• Szerelmesfilm (1970)
• Tűzoltó utca 25. (1973)

Mándy Iván dedikál

 

 Mándy Iván nemcsak a felszabadulás utáni, hanem az egész 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb prózaírója. Novellái, kisregényei, hangjátékai a magyar próza kimagasló alkotásai közé tartoznak. Mándy a "tehetsége törvényei szerint" mindig a maga útját járta, azon írók közé tartozik, akiknek teljesítménye világirodalmi mércével is mérhető! 

Fontosabb díjak, elismerések: 

• 1948 – Baumgarten-díj
• 1969 – József Attila-díj
• 1985 – Déry Tibor-jutalom
• 1988 – Kossuth-díj
• 1991 – Getz Corporation-díj
• 1992 – Az Év Könyve-jutalom
• 1992 – a Soros Alapítvány Életműdíja
• 1995 – a Soros Alapítvány Díja

A Getz-díj átadásán Mándy Iván és Göncz Árpád köztársasági elnök (1991)

 

  Az utolsó fotók egyike